B�r annak mondj�k, a film nem horror. Abban azon �lvezked�nk, milyen gusztustalan is az, ahogy fordulnak a belek kifele � itt viszont nemhogy zsigerek, de apr� cup�kok sincsenek �s voltak�pp a favoriz�lt hal�lnem - a lefejez�s � is gyors �s tiszta dolog (���, nyissz, gurul).

A darabot m�fajilag mese-thrillerk�nt aposztrof�n�m. 1799-et �runk, �lmosv�lgy holland k�z�ss�g�t az eml�tett lovas ritk�tja nagy hat�konys�ggal. A helyiek szerint nem m�s �, mint a hesseni (n�met) zsoldos, aki m�g az angolok oldal�n nyomorgatta az amerikai n�pet, m�gnem a h�s jenkik (mintegy tizen�ten) agyonl�tt�k, h�tbasz�rt�k �s lefejezt�k. Most valahogy m�gis visszat�r, hogy bossz�t �lljon � a gyilkoss�gok kivizsg�l�sa pedig az ifj� New York-i nyomoz�ra v�r, aki megy�z�d�ses racionalista l�v�n csak akkor kezd neki az �gynek, amikor t�nyleg �sszefut a r�mmel. A h�tt�rben persze s�t�t bonyodalmak �s megjegyezhetetlen holland nevek �llnak, �s az is kider�l, hogy a lovag sem csak �gy, random jelleggel m�sz�rol.

A cselekm�ny azonban messze m�sodlagos a l�tv�nyhoz k�pest. A saj�tos k�pi vil�g�r�l ismert rendez�nek, Tim Burtonnek nem csak az elv�rhat� g�cs�rt�s erd�, k�d, holdvil�g stb. �lm�nyt siker�l t�k�letesen el�h�vnia, de a furcsa hollandus k�z�ss�g saj�tos hangulat�t is. Ut�bbiban nagy szerep�k van a j�l eltal�lt karaktereknek �s az egyenletesen j� sz�n�szi teljes�tm�nyeknek is. A nyomoz� alakj�t Johnny Depp �lvezetes j�t�ka teszi plasztikuss�.

Persze a filmnek vannak hib�i, a v�ge kiss� elny�lik, a nyomoz� �s a fejn�lk�li vereked�se meg ink�bb nevets�ges, mintsem izgalmas. De mindez nem sz�m�t: amikor el�d�b�r�g a gonosz, aki el�l m�g a kisgyerekek sem menek�lhetnek, �s rettenetes kardj�val vagy brut�lis szekerc�j�vel alkotni kezd, az, ha minden p�nzt nem is, de a mozijegy �r�t mindenk�pp meg�ri.