Aznap, amikor a New England-i pszichi�ter, Peter Kramer �j k�nyve megjelent a k�nyvesboltokban, Kramer �ppen egy konferenci�n volt, s a sz�netben k�v�ncsis�gb�l kiugrott egy k�zeli k�nyvesboltba, hogy megn�zze, van-e m�r bel�le. Kaptak a k�nyvb�l, magyar�zta egy hajszolt elad�, de egy �r�n bel�l elfogyott. Ha Kramer esetleg visszaj�nne d�lut�n, hogy dedik�ljon n�h�ny p�ld�nyt -- Amikor Kramer visszament, az elad� les�jtva k�z�lte, hogy id�k�zben a m�sodik sz�ll�tm�nyt is elvitt�k. Tal�n holnap? �s �gy ment ez nap, mint nap, a k�nyv felker�lt a bestseller-list�kra, a szerz�t �js�g�r�k zaklatt�k, �s az amerikai k�z�poszt�lyi otthonokban est�nk�nt olyan szavak hangzottak el mint 'kozmetikai jelleg� gy�gyszerez�s', 'diagnosztikai gumikateg�ri�k' �s - f�leg - 'mit mond a Prozac?'. A Listening to Prozac (Mit mond a Prozac?) 1993-ban jelent meg, �t �vvel azut�n, hogy az Eli Lilly amerikai gy�gyszer�ri�s piacra dobta az �j antidepressz�ns csodaszert. Ekkort�jt m�r t�bb milli�an szedtek Amerik�ban Prozacot, szedt�k depresszi�ra, kr�nikus f�radts�gra, szorong�sra, p�nikbetegs�gre, kr�nikus f�jdalmakra, g�tl�soss�gra, t�l�rz�kenys�gre, a menstru�ci� el�tti idegbajra - �gy t�nt, mindenre j�. A z�ld-feh�r kapszula n�h�ny h�t leforg�sa alatt teljesen �talak�tott emberi �leteket. S�t, enn�l t�bbet is tett, teljesen �talak�totta azt is, ahogyan az emberi �letr�l gondolkodni lehet. Kramer, maga gyakorol� pszichoterapeuta, analitikus be�ll�totts�g�, de �vatosan pragmatikus orvos, erre a hirtelen forradalomra csod�lkozott r� a k�nyv�ben. �s - a sikere r� a tan� - nem � volt az egyed�li, akit a Prozac-sztori felkavart �s elgondolkodtatott. Hallottak �n�k Magyarorsz�gon Prozacr�l? Ismer�sek az itt k�vetkez� szavak: SSRI, neurotranszmitter, szerotonin-szint, biok�miai zavar? Ha igen, akkor �n�k igen m�veltek, kedves olvas�k, vagy k�v�ncsiak voltak arra, tulajdonk�ppen mit is vesznek be a pszichi�ter�k javaslat�ra, hogy a szenved�seiket enyh�ts�k, hogy az �let�ket �lni tudj�k. Ha valaki azt hinn�, hogy Ugarorsz�g szok�sos elmaradotts�g�r�l van sz�, azt nem kis meglepet�s �rheti: Magyarorsz�gon ugyanis m�r r�g�ta jelen vannak az �j t�pus� antidepressz�nsok �s egy�b lelki zavart gy�gy�t� szerek, m�ghozz� szinte teljes sk�l�jukban. A pszichi�teri szakma volna alighanem a legboldogabb, ha a magyar k�z�ns�g felfigyelne erre, ha k�rdezne egyet-kett�t 'Prozac �fens�g�t�l', ha elgondolkodna azon, vajon mit jelent az 'elmebetegs�g' azok ut�n, hogy eg�szs�ges, csak kiss� tal�n boldogtalan vagy �gyefogyott emberek szinte k�vetelik, hogy orvosuk �rja fel nekik azt a szert, amelyet eredend�en a s�lyos depresszi� kezel�s�re k�s�rleteztek ki. A Prozac, s mindaz, ami m�g�tte �ll, �j dolog, m�r amennyiben egy gy�gyszer, a m�g�tte �ll� �vtizedes kutat�ssal, valaha is igaz�n �j tud lenni. A t�rt�net a hatvanas �vekben indul, akkort�jt, amikor r�j�ttek, hogy a s�lyos Parkinson-k�ros betegek csod�latos m�don magukhoz tudnak t�rni tetszhalott-szer� b�nults�gukb�l, ha egy neurotranszmitter-alapanyagot, a dopamin el��ll�t�s�t fokoz� L-dopa nev� vegy�letet kapnak -- tal�n r�mlik m�g az �bred�sek c�m� filmb�l (s az alapj�ul szolg�l� Oliver Sacks k�nyvb�l), vagy onnan, hogy id�n az az Arvid Carlsson kapta meg (m�s neurotranszmitter-kutat�kkal megosztva) az orvosi Nobel-d�jat, akinek ez volt els� jelent�s felfedez�se. Egyetlen, j�l meghat�rozhat� kemik�lia hi�ny�ra lenne tal�n visszavezethet� a depresszi� is? Larry Siever pszichi�ter-kutat�orvos, aki hossz� id�n �t kutatta a depresszi� biol�giai alapjait, kor�n bekapcsol�dott a National Health Institute-ban foly� keresg�l�sbe. Meg kellett tal�lni a depresszi� inzulinj�t. Egy id� ut�n a kutat�k kik�t�ttek a noradrenalin, majd k�s�bb a szerotonin nev� neurotranszmittern�l (a neurotranszmitterek, vagy inger�let�tviv�-anyagok, az agy idegsejtjei k�z�tti r�sekben m�k�dnek - az egyik sejt kibocs�tja, a m�sik felveszi �ket, vagy reag�l az ingerl�s�kre: �gy kommunik�lnak egym�ssal neuronjaink). Szerotonin - jegyezz�k meg ezt a nevet. Visszat�r majd az SSRI egyik, legfontosabb, S-�nek form�j�ban. A neurotranszmitterek nemcsak arra szolg�lnak, hogy az egyik idegsejtt�l elvigy�k a m�sikig az '�zenetet', sokkal bonyolultabb szab�lyoz� szerep�k van. Siever a f�t�sszab�lyoz� termoszt�t p�ld�j�n igyekszik szeml�lteni, milyen szerepet j�tszanak ezek az anyagok a szervezetben. El�g, ha egy termoszt�t rendszer�ben egy dolog elromlik, �s mindj�rt nem m�k�dik az eg�sz. Elromolhat a h�m�r� - �s akkor a termoszt�t nem tudja, mikor kell ki vagy bekapcsolnia. Elromolhat a ki vagy bekapcsol�st ir�ny�t� mechanizmus, �s akkor a termoszt�t �ssze-vissza j�r, nem kapcsol ki vagy nem kapcsol be. Lehet egyszer� �rintkez�si hiba, lehet, hogy a rendszer �rz�kenys�ge s�r�lt valahol? Annyi baj lehet egy termoszt�ttal -- �s hol van a termoszt�t az emberi idegrendszer bonyolults�g�t�l! Siever -- �s sokan m�sok -- a cukorbajhoz hasonl�tja a neurotranszmitterek m�k�d�s�b�l vagy diszfunkci�ib�l el��ll� zavarokat. Van, aki cukorbajjal sz�letik -- a test�nek cukor-gazd�lkod�sa eredend�en rossz, mert a hasny�lmirigy (vagyis az inzulint termel� szerv), nem termel el�g inzulint, a cukor megfelel� lebont�s�hoz sz�ks�ges hormont. Van, akinek eset�ben a cukorbaj k�s�bb jelentkezik, kev�sb� s�lyos, vagy fokozatosan roml� form�ban. Az ilyen t�pus� cukorbetegs�g eset�n nem az inzulin hi�ny�val van a baj, hanem azzal, hogy megfelel� receptorok (az inzulin 'jeleit' vev� idegsejtv�gz�d�sek) nem el�g �rz�kenyek, vagy egyre kev�sb� reag�lnak a megfelel� m�don. A depresszi�, �s a neutrotranszmitterek zavar�val �sszef�gg�sbe hozhat� m�s betegs�gek, p�ld�ul a p�nikroham vagy a k�nyszerbetegs�g, mintha ez ut�bbira hasonl�tan�nak. Siever od�ig megy, hogy szem�lyis�gt�pusokat v�zol fel aszerint, hogy a noradrenalin �s a szerotonin nev� neurotranszmitterek hogyan 'viselkednek'. Ha a szerotonin-rendszer nem el�gg� akt�v p�ld�ul, akkor a szervezet rosszul toler�lja a stresszes helyzeteket, az ember impulz�vabb, d�h�sebb lesz - a rossz szerotonin-gazd�lkod�s legfontosabb jele nem is maga a depresszi�s �llapot, hanem az irrit�lts�g, amelyet a depresszi�sok sokszor �ngyilkoss�gi k�s�rletbe ford�tanak �t, m�g m�sokn�l kifel� ir�nyul� agressz�v viselked�sben nyilv�nulhat meg. A noradrenalin szab�lyozza a test k�szenl�ti �llapot�t: ha nincs bel�le el�g, akkor neh�z kim�szni abb�l a bizonyos tehetetlen, �loms�ly� �llapotb�l, amelyet a depresszi�sok oly j�l ismernek. Siever a kutat�s �lvonal�ban van, de elm�lete csak egy a sok k�z�l, mert m�g ma sincs egyet�rt�s a kutat�k k�z�tt arra n�zve, vajon pontosan mit is csin�l egy neurotranszmitter. De nem is kellett ezt tudni ahhoz, hogy felfedezz�k, bizonyos anyagok - amelyek megt�mogatj�k egyik vagy m�sik neurotranszmitter m�k�d�s�t - valamik�ppen j�t�kony m�don avatkoznak be egy felborult rendszerbe. Mintha egy kiakadt termoszt�tot, amely nem kapcsol be, vagy nem akkor kapcsol be, amikor k�ne, vagy amelyet lehetetlen be�ll�tani, helyrep�ccentene valami. J�l hangzik, nem? K�l�n�sen akkor hangzik j�l, ha tudjuk, ha l�ttuk m�r, vagy ha olvastunk r�la, hogyan �rzi mag�t egy ilyen 'kiakadt termoszt�t'. A depresszi� elmondhatatlan iszonyat. Nincs sz�, nincs k�p, ami visszaadn�. T�nkreteszi az emberi kapcsolatokat a gyanakv�s, az �nbizalom-hi�ny, az alacsony �nbecs�l�s k�vetkezt�ben, t�nkreteszi �ket, mert az ember k�ptelen �r�m�t �rezni, k�ptelen norm�lisan menni, besz�lni vagy gondolkodni, mert ott az �lland� kimer�lts�g, az �jszakai retteg�s, a nappali retteg�s. Semmi j� nincs benne a vil�gon - egy dolgot tanulhatsz meg bel�le, hogy milyen �rz�s �regnek lenni, �regnek �s betegnek, hogy milyen �rz�s haldoklani. Hogy milyen lass�nak, ostob�nak, �gyetlennek �s cs�ny�nak �rezned magad, hogy milyen, amikor nem hiszel az �letben �s nem v�rsz t�le semmit, amikor nem �rdekel a szerelmi gy�ny�r, a zene, vagy a nevet�s �s a nevettetni tud�s. Mindig d�h�s leszek, amikor m�sok utalgatnak r�, hogy tudj�k �k, milyen depresszi�snak lenni, �k is kereszt�lmentek egyen s m�son, elv�ltak, kir�gt�k �ket a munkahely�kr�l, szak�tottak a bar�tn�j�kkel. Csakhogy ezek az �lm�nyek teli vannak �rzelemmel. A depresszi� viszont �res, halott, �rtelmetlen �s �rdektelen. (Kay Jamison, neves amerikai pszichi�ter �ngyilkoss�gr�l sz�l� k�nyv�nek egyik p�ciense vall �gy a depresszi�j�r�l.) A rem�nys�g, hogy mindez megv�ltoztathat� n�h�ny kapszula rendszeres bev�tel�vel, egyszerre hihetetlen �s ellen�llhatatlan. L�teztek persze antidepressz�ns szerek a Prozac el�tt is, de ezek mell�khat�sai el�g s�lyosak voltak ahhoz, hogy sokakat elijesszenek, arr�l nem is besz�lve, hogy a p�ciensek egy r�sze egy�ltal�n nem reag�lt semmilyen szerre. A Prozac pedig, �gy t�nt, nem puszt�n az�rt jobb, mert sokkal kevesebb �s kev�sb� s�lyos mell�khat�sa van, hanem az�rt is, mert j�form�n mindenkire hatott. �s nem csak a betegekre, hanem az eg�szs�gesekre is. Aff�le kort�net lett, gy�gyszer, amely felh�vta a figyelmet a betegs�gre -- arra, hogy a depresszi� �s a vele rokon zavarok a fejlett vil�gban imm�ron harmadik helyen �llnak a hal�loz�si okok k�z�tt, s hogy a tart�s munkak�ptelens�g els�sz�m� okoz�i, hogy enyh�bb form�ban a n�pess�g huszon�t-harminc sz�zal�k�t s�jtj�k. Egysz�val, a Prozac hatott a k�ztudatra is. M�r leforgatt�k azt a filmet, Christina Riccivel a f�szerepben, amely Elizabeth Wurtzel �n�letrajz�n alapszik. A k�nyv c�me Prozac Nation (Prozac Orsz�g), �s szint�n megj�rta az amerikai bestseller list�kat. Elizabeth Wurtzellel, ezzel a majdnem-csodagyerekkel, tal�n sosem voltak igaz�n rendben a dolgok. Szenvedett, h�ny�dott, �rj�ng�tt �s �z�tten futott valami ut�n, ami kapaszkod�t ad, aminek �rtelme van. Ez volt Elizabeth Wurtzel �lete h�sz�ves kor�ig. Nem t�rt�nt vele semmi k�l�n�s -- aff�le kora�rett kisokos, tehets�ges vad�c, aki kil�g a sorb�l, de azt�n m�gis bejut a Harvardra, hogy ott els� publicisztik�ival mindj�rt fel is h�vja mag�ra az amerikai sajt�vil�g figyelm�t. Nincs ebben az �letben k�l�n�sebb trag�dia -- elv�lt sz�l�k, no j� --, sem k�l�n�sebb teljes�tm�ny, nincs olyan esem�ny, ami ne lenne valamik�ppen t�lzottan is jellemz� a nyolcvanas-kilencvenes �vek sz�prem�ny� ifj� irodalm�r�ra. Elizabeth Wurzelben csak a depresszi�ja �rdekes. De az el�g �rdekesnek t�nik, hogy Christina Ricci �rdekl�dni kezdjen a t�rt�net ir�nt. Kezdem �gy �rezni, hogy valami nagyon nem ok�. Mondjuk vegy�k ezeket a gy�gyszereket: a l�tium, a Prozac, a dezipramine, �s a Desyrel, hogy este aludni tudjak, m�r egy�tt sem k�pesek megf�kezni ezt a valamit, ami az �n bajom. Selejtes darabnak �rzem magam, eleve elcseszve ker�ltem le a fut�szalagr�l, a sz�leim jobban tett�k volna, ha r�gt�n visszavisznek a szerv�zbe, miel�tt m�g lej�r a garancia. De az m�r olyan r�g volt. Kezdem azt hinni, hogy a depresszi� gy�gy�thatatlan, hogy a boldogs�g folyamatos k�zdelem, �s lehet, hogy �letem v�g�ig harcolnom kell majd. Nem tudom, meg�ri-e. Kezdem �gy �rezni, hogy nem b�rom fenntartani tov�bb a l�tszatot, lassan ki�tk�zik rajtam, ami vagyok. Csak tudn�m, mi a fene baj van velem. Tal�n hogy az eg�sz �letem olyan idi�ta. Nem tudom. �lmomban folyton megb�nulok. Rendszeresen azt �lmodom, hogy a l�bam, noha oda van ragadva a testemhez, nem hajland� mozdulni. Menni szeretn�k -- mondjuk a k�z�rtbe, a gy�gyszert�rba, semmi k�l�n�s, napi rutin --, �s egyszer�en nem tudok. Nem tudok felmenni a l�pcs�n, nem tudok sima talajon j�rni. Kimer�ltnek �rzem magam, �s alv�s k�zben, ha ez egy�ltal�n lehets�ges, m�g jobban kimer�l�k. Hal�l f�radtan �bredek, �s azon csod�lkozom, hogy egy�ltal�n ki birok m�szni az �gyb�l. De sokszor nem is megy. �ltal�ban t�z �r�t alszom, gyakran sokkal t�bbet. A testem foglya vagyok, sose �reztem ezt ennyire. Teljesen be vagyok csavarodva. �gy kezd�dik a k�nyv, amely el�sz�r 1994-ben jelent meg, alig egy �vvel Kramer bestsellerr� lett tudom�nyos elm�lked�sei ut�n. Az �jra jelentkez� rettenetessel kezd�dik, mert t�rt�net�nk elej�n (illetve v�g�n) a huszonn�gy �ves Wurtzel dacosan �gy d�nt, hogy nem veszi be a Prozacj�t, amely �t �vvel kor�bban v�get vetett az �mokfut�snak. Peter Kramer, a hossz�, besz�lget�s-analitikus ter�pi�kban edz�d�tt terapeuta, akkort�jt kezdett Prozacot adni a p�cienseinek, amikor Wurtzelt egy �ngyilkoss�gi k�s�rlet ut�n v�g�l Prozackal kezdt�k kezelni. Ezek a p�ciensek azonban nem voltak annyira betegek, legal�bbis nem �rezt�k magukat annyira betegnek, mint a mag�nyosan k�zd� Wurtzel. Kisebb probl�m�ik voltak, s ezzel fordultak a pszichoterapeut�hoz: probl�m�k a h�zass�gban, kapcsolatteremt�si neh�zs�gek, t�lzott sz�gyell�ss�g, �nbizalomhi�ny, visszat�r� migr�nek, p�nzk�lt�si bolond�ri�k, tisztas�gm�nia, nem katasztrof�lis dolgok, ink�bb olyan saj�toss�gok, amelyeket ak�r szem�lyis�g�k r�sz�nek is lehetett volna tekinteni -- ha nem zavarta volna meg az �let�ket n�h�ny sz�mukra akkoriban fontos ponton, a h�zass�gukban, a munkahely�k�n vagy az emberi kapcsolataikban. Kramer a klasszikus besz�lget�s ter�pia mellett �rt fel nekik Prozacot -- Prozacot, mert a Prozacnak alig voltak mell�khat�sai, s mert 'tiszta' szernek tekintett�k, amennyiben kiz�r�lag a szerotonin-rendszerre hatott (innen a n�v: Selective Serotonin Reuptake Inhibitor, SSRI: olyan gy�gyszer, amely fokozza a szerotonin jelenl�t�t az idegsejtv�gz�d�sek k�zti t�rben, az�ltal, hogy megakad�lyozza, hogy az idegsejtek 'bekebelezz�k', kibocs�t�s ut�n 'visszavegy�k' a szerotonin-molekul�kat). Szinte mindannyian 'j�l reag�ltak': a probl�m�k elt�ntek vagy enyh�ltek, a p�ciensek megk�nnyebb�ltek, �s �gy �rezt�k, ism�t k�zbe tudj�k venni az �let�ket. Kramer azonban enn�l t�bbet l�tott: �gy �rezte, p�ciensei nem egyszer�en jobban vannak, hanem, mint egyik�k megfogalmazta, olyan j�l vannak, mint addig soha �let�kben: 'a j�n�l is jobban'. Nem egyszer�en a baj m�lt el. A p�ciens szem�lyis�ge v�ltozott meg, kis m�rt�kben ugyan, de m�gis hat�rozott ir�nyban. Megn�tt az �nbizalmuk, t�bb energi�juk volt, k�nnyebben tudt�k konfliktusaikat kezelni, hat�rozottabban l�ptek fel a saj�t �rdek�kben, t�bb �r�met tal�ltak az �let�kben, k�pesek voltak v�ltoztatni, �s �r�met lelni a v�ltoz�sban. Azt is mondhatn�nk, hogy a gy�gyszer kigy�gy�totta �ket �nmagukb�l -- m�lyebbre hatolt, mint maga Kramer gondolta volna, amikor, a ter�pi�s folyamatot seg�tend�, fel�rta nekik. A Prozac a visszah�z�d�, bizonytalan, csendes emberb�l dinamikus, hat�rozott embert csin�lt -- valami olyasmit, amire minden amerikai v�gyik, amikor befizet a borsos �r� 'magabiztoss�gi tr�ningekre', amelyekt�l azt v�rja, hogy v�gre k�pes lesz megfelelni a 'sikeres ember' el�felt�teleinek. Antidepressz�ns egyfel�l, sikeres embert gy�rt� bogy� m�sfel�l? -- Kramernek k�ts�gei kezdtek t�madni, vajon nem valamif�le �j, �s sok tekintetben ijeszt� ut�pia ter�let�re l�pett-e. Tal�n nemcsak a depresszi� vagy a skizofr�nia genetikai alapjait keress�k majd ezut�n, hanem a szorong�sok�t, az introvert�lt, em�szt�d�, �rz�keny embert�pus genetikai gy�kereit is? �s addig is, m�g megtal�ljuk, Prozacon tartjuk majd ezen introvert�lt, em�szt�d�, �rz�keny embereket, akik betegeknek semmik�ppen sem tekinthet�k, de akik versenyre, magabiztoss�gra, �n�rv�nyes�t�sre, s a megfelel� helyeken alkalmazott �rz�ketlens�gre �s pof�tlans�gra �p�l� kult�r�nkban nem boldogulnak olyan j�l? Hogy az inga lassan �tlend�l a 'minden szocializ�ci� -- minden a t�rsadalom, a csal�d, az iskola b�ne vagy eredm�nye' szeml�let fel�l a 'minden biol�gia, minden genetika' szeml�let ir�ny�ba, nem el�sz�r az eur�pai t�rt�nelemben, annak jelei megmutatkoztak m�r a nyolcvanas �vekben. Csakhogy a Prozac (�s a hozz� hasonl�, majd az SSRI-ket k�vet�, �n. '�j' antidepressz�nsok) eg�szen egyszer� eszk�zt is k�n�ltak ahhoz, amit addig csak a pszichoter�pia -- vagy a moraliz�l�s, net�nt�n ut�pikus politiz�l�s -- �g�rt vagy k�vetelt: az egy�ni emberi term�szet, az egyes szem�lyis�gvon�sok megv�ltoztat�s�ra, 'megjav�t�s�ra'. Ahol Kramer elt�n�dik, ott m�sok hat�rozottabban fogalmaznak. A m�r id�zett Larry Siever p�ld�ul -- b�r menteget�zve, �s el�vigy�zatosan -- ism�t k�s�rletet tesz r�, hogy azonos�tsa az 'aszoci�lis' embert�pus biok�mi�j�t. Kramer k�nyve, amely a maga meditat�v, olvasm�nyos modor�val olyan k�z�ns�get is el�rt, akik azel�tt aligha olvastak naponta pszichi�triai cikkeket, nagy vihart kavart. 'Tal�n rajtam is seg�t, �s tal�n seg�t a f�rjemen, a h�gomon, a gyerekemen is' - gondolhatt�k az olvas�k. 'Felh�bor�t�, az emberi term�szet megal�z�sa' - gondolhatt�k a humanist�k. 'Micsoda szakszer�tlens�g -- micsoda bakugr�s, egy vegy�let hat�s�t �s a modern t�rsadalmat �gy �sszek�tni egyetlen k�nyvben' -- gondolt�k a szak�rt�k. A vita azonban meg sem �rintette a Prozac-sztori igazi magv�t, az �j antidepressz�nsokba vetett hitet, a k�zv�lem�nyben bek�vetkezett hatalmas v�ltoz�st. A Prozac t�bb, mint gy�gyszer. A Prozac nem egyszer�en meggy�gy�t embereket. �s nem is egyszer�en 'megjav�t' embereket -- ha ugyan ezt m�g egyszer� k�rd�snek tekinthetj�k. A Prozac, a Prozac-sztori, egy nagyon fontos ponton megv�ltoztatta azok vil�gk�p�t, akiket meg�rintett. Destigmatiz�lta a pszichi�triai betegs�geket. Sok sz�zmilli� emberben tudatos�totta, hogy a depresszi�, a p�nikbetegs�g, a szorong�s, de m�g tal�n a skizofr�nia is a norm�lis emberi spektrumba tartoznak, hogy nincs szakad�k 'mi' �s '�k', 'norm�lisak' �s 'betegek' k�z�tt. Egyszer tal�n majd ez a felismer�s is besziv�rog, a Prozac �s sok m�s hat�kony gy�gyszer nyom�n, a magyar kult�r�ba. Amikor majd el�r minket a Prozac-sztori, akkor nem lesz k�nos majd pszichi�terhez fordulni, nem lesz k�nos feltenni a k�rd�st magunknak: 'lehet, hogy valami olyasmi a baj, amire egy pszichi�ter, vagy pszichol�gus adhat v�laszt?'. �s tal�n nem fog majd megr�m�lni a csal�d, ha a kamaszod� le�nyz� olyan vad fogy�k�r�ba kezd, hogy csontt� v�konyodik, tal�n nem fogja majd a p�nikbeteg r�m�lten titkolni a munkahely�n, hogy n�ha 'baj' van vele, nehogy megb�zhatatlannak min�s�ts�k �s kir�gj�k. S�t, tal�n elj�n a pillanat, amikor politikusok �s sz�n�szek ny�ltan bevallj�k a depresszi�jukat (mint a norv�g minisztereln�k nemr�giben) vagy a bul�mi�jukat (mint Diana hercegn�), amikor j�form�n t�rsadalmi �ggy� v�lik, hogy a hallgat�sba, mag�nyba k�nyszer�tett, magukat egyhamar lesz�zal�koltat� vagy alkohollal vigasztal�d� hangulatbetegek �let�re n�lunk is odafigyeljenek. A Prozac-sztori tele van k�rd�sekkel �s tal�n s�t�t �rnyakkal is. Nem r�gen kezd�d�tt, �s nem tudjuk pontosan, merre vezet. De k�rd�sek ide, �s �rny�kok oda, olyan vigaszt k�n�l, amelyet nem lehet nem tudom�sul venni, �s nem lehet elutas�tani. Az Eli Lilly kutat�i nem gondolt�k volna tal�n, de fergeteges siker� gy�gyszer�k, �s a t�bbi, amely a nyom�ban j�rt, visszaadta a lelki betegs�gekkel k�szk�d�k emberi m�lt�s�g�t. Szomorkodhatunk azon, hogy ehhez egy z�ld-feh�r kapszula kellett, �s a 'sikeres ember' �g�rete, de a vil�g m�r csak ilyen. Semmi sem olyan meggy�z�, mint az az �g�ret, amely mindenkinek sz�l.

Kapcsol�d� anyagok Dr. Moskovitz aj�nlata borderline-oknak Antidepressz�nsok - zoloft Antidepressz�nsok - seroxat Antidepressz�nsok - efectin Antidepressz�nsok - seropram A stressz hat�sa az immunrendszerre A depresszi� ter�pi�i A placebo hat�s val�di hat�sa Triciklusos antidepressz�nsok: anafranil Antidepressz�nsok - prozac Anyai dilemma: antidepresz�nsok haszn�lata terhess�g alatt