Egyb�l l�tszik, hogy egyfajta "�lett�rt�net-filmr�l" van sz�, j� m�lyen, illetve j� messze kezd�dik, valahol Oroszorsz�gban, a 20-as �vekben. Ezek a jelenetek el�rulj�k, hogy j� min�s�g� produkci�r�l van sz�. Eg�szen sz�pen van f�nyk�pezve, �s egyben teljesen m�sk�pp, mint egy "�tlag-amerikai" produkci� (gyakorlatilag minden filmben van valami amerikai, �s ez maga, a film). Egy �tlagos film eset�ben az lett volna a c�l, hogy j�l felturb�zz�k az elej�t, hiszen t�rt�nelmi film, koszt�m�kkel, �s nem szabad �gy p�ly�ra �ll�tani a k�z�ns�get, hogy �s�tson. Ezzel szemben Sally Potter �gy ind�tott, hogy teljesen felturb�zta a filmet, csak m�sk�pp. Nem az t�rt�nt, amikor egy st�b teljes appar�tus�val r�veti mag�t a film els� perceire, hogy reflektorokkal mindent egyenletesen m�anyagsz�n�re vil�g�tson, mert nem b�zik a k�z�ns�gben, illetve a t�rt�net vonzerej�ben. Sally Potter hat�rozottan j�l b�nik filmj�nek elej�vel, �s ez�ltal a n�z�kkel is. Egyszer�en l�tszik, hogy �tgondolta ezt a filmet, �s hogy amit a v�sznon l�tunk, az egy csiszol�d�s eredm�nye, �s nem a kompromisszum-hegyek�, mint az �tlagfilmek eset�n. Egysz�val, a 20-as �vekbeli orosz atmoszf�ra annyira j�l �sszej�tt, hogy percekre sim�n egy Tarkovszkij-filmben �rezhett�k magunkat, �s nem volt rossz.
A kicsi orosz zsid� le�nyz�t otthagyja az apja, mert el kel mennie az USA-ba p�nzt keresni. Azt�n oka lesz azt hinni, hogy a l�nya, az anyj�val egy�tt meghalt, sz�val egyed�l a felcsepered� l�nygyereken (Christina Ricci) m�lik majd, hogy l�tj�k-e m�g egym�st az �letben. El�sz�r Angli�ba, majd onnan P�rizsba ker�l, ahol is a film 99%-a j�tsz�dik. �gy le�rva tal�n t�l egyszer�en hangzik, de n�zni eg�sz m�gis j�, mert finomak a r�szletek. P�rizsban lesz a bar�tja Cate Blanchette, aki ebben a filmben Lola n�ven fut, �s elk�peszt�, amit m�vel, akkora orosz akcentust n�vesztett mag�nak ehhez a filmhez, hogy az m�r hihet� volt.
A film azt�n egy ponton fogja mag�t, �s elkezd a Holocaust-r�l sz�lni, �s persze elgondolkodunk, hogy vajon �r�l�nk-e neki. H�t, nem is tudom, �gy ut�lag kicsit er�ltetettnek t�nik. Mintha az eg�sz film az�rt kapta volna ezt a s�lyos t�rt�nelmi h�tteret, hogy egy l�ny feln�tt� �r�s�t megfelel�en al�t�massza, nehogy csak sima l�nyreg�nynek t�nj�n, de mindegy.
Ez a II. Vil�gh�bor�s vonal egy�bk�nt kiv�telesen nem is n�met, hanem olasz akar lenni, John Turturro-val, aki egy opera�nekest alak�t. A film legviccesebb jeleneteit k�pezik, amikor Turturro �nekel, a n�z� ilyenkor nemcsak n�z, hanem nevet is.
Hivatalosan is Turturro� a legviccesebb jelenet, amikor hosszasan im�dkozik, azt ecsetelgetve, hogy mennyire csak az �nekl�shez �rt, �s hogy mennyire szeretne eg�sz �let�ben �nekelni, majd v�g�l kib�ki, "add, hogy a n�metek nyerjenek, l�gyszi ..". Turturro�n�l olaszosabb, rekedtebb, f�tyolosabb hang� fick�t aligha lehetett volna tal�lni, sz�val t�nyleg humoros �t opera�nekeskk�nt t�telezni. Enn�l jobban �ll neki azonban a felt�rekv�, semmib�l j�tt, gazdag �s er�szakos fick� szerepe, akivel Cate Blanchette �ssze is j�n. Ha m�r itt tartunk, a film leggyeng�bb jelenet�t is Turturro-nak k�sz�nhetj�k, egy opera-partir�l kifel� j�vet egy n�met tiszt Christina Ricci ir�nt �rdekl�dik, k�b�, hogy "ki ez a csaj, � is cig�ny?" (mint a t�bbi �p�let el�tt mutatv�nyoz�, �l�k�n Johnny Depp-pel), mire Turturro kis hat�ssz�netet tartva kimondja, hogy "nem, � nem, sz�net, � zsid�". Fene tudja, el�gg� er�letettnek hat az eg�sz. Ett�l a jelenett�l kezdve Ricci-nek menek�lnie kell, ami nem is rossz, mert �gy eljut v�gre az USA-ba, ahol persze �vtizedeket elt�lthetne az apja keres�s�vel, de nem t�lt, mert ez m�r a film v�ge, �s �gy minden rapido. Furcsa, hogy az apj�t v�g�l nem l�tjuk s�rni, sz�val el�gg� megt�veszt� maga a c�m, de ez egy m�v�szfilm, angol-francia koprodukci�.
Az van, hogy j� film, tele van j� kis klasszikus zen�kkel, �s Sally Potter ism�t j� kis zenei vil�ggal dolgozik, tele van akcentussal angolul besz�l� sz�n�szekkel, sz�val el�gg� komoly folklorisztikus l�tv�nyoss�g, mely j�ghegy cs�cs�t a meglehet�sen minimumra reduk�lt szerep� Johnny Deep alkotja, mint "helyi" cig�nyvajda. Az�rt is j� film, mert eg�szen sz�pen van f�nyk�pezve, sz�pen �s v�ltozatosan, nem zsibbad el az ember szeme, meg ilyenek. De legink�bb att�l j�, hogy t�nyleg �t van gondolva.
Ugyanakkor, sajnos, m�gsem annyira j� film, mert a t�rt�net kicsit, hogy �gy mondjuk, bok�ig �r�, �s t�bb elvarratlan sz�llal is kedveskedik nek�nk, ami�rt nem vagyunk h�l�sak.
Az elej�n, Angli�ban megtan�tj�k angolul, m�gpedig er�szakkal, itt vannak neki nevel�sz�lei is, de az eg�sz angol "f�zis" �gy �r v�get, mintha mi sem t�rt�nt volna, a nevel�sz�l�k visszaadj�k a k�pet a l�ny apj�r�l, amit az elej�n elkoboztak, majd ugyanolyan idegen�l, mint az elej�n, b�cs�t vesznek t�le.
Mintha mi sem t�rt�nt volna, �s t�nyleg ugyanezt �rezni a film v�g�n is.
Sz�val, j� film, csak nem annyira. Akkor lehetett volna "annyira" j�, ha kicsit kisebb, de ann�l val�s�gosabb darabot pr�b�lt volna meg kiharapni a t�rt�nelemb�l, vagy esetleg egy sokkal konkr�tabb szem�ly konkr�tabb t�rt�net�n kereszt�l l�ttatta volna e t�rt�nelmi h�tteret. Mert �gy a Sally Potter-es, meseszer�s�g �s ez a t�l nagy- �s t�l �ltal�nos falat t�rt�nelem egy�tt k�nnyen elrep�l, mint egy l�gg�mb, amely k�nny� g�zzal van tele. A legjobbak egy�bk�nt v�gig azok a r�szek, amikor Christina Ricci (hangja) �nekel, ezt az opera m�faj legt�volabbi bar�tai is im�dni fogj�k.