„Lee” Wuornos egyfel�l haszonv�gyb�l, m�sr�szt a rajta egyre ink�bb elhatalmasod�, f�kezhetetlen embergy�l�letb�l, nem utols�sorban – az els� esetben bizony�tottan - �nv�delemb�l k�vette el a fegyveres gyilkoss�gokat. Az els� nagyj�t�kfilmes Patty Jenkins forgat�k�nyv�r�-rendez� munk�ja stil�ris, m�v�szi el�- �s p�ldak�p�nek a hetvenes �vek amerikai klasszikusait nevezte meg; r�szint ez�rt az apr� epiz�dszerepben f�ll�p�, hajdani Actors st�di�s (filmsz�n�szk�nt Elia Kazann�l, a Wild River-ben  deb�t�l�) Bruce Dern szerz�dtet�se. Jenkins  – sz�nd�ka szerint a Hidegv�rrel, A h�h�r dala �s a Siv�r vid�k nyomvonal�n haladva – „szenvtelens�ggel” igyekezett eljutni „egyfajta emp�ti�ig”, egy szerelmi t�rt�netre f�kusz�lva. Noha nagy �v� t�rekv�se nem siker�lt, Wuornos �lett�rt�nete a bizony�t�k, heroiz�l�ssal v�dolni igaztalan. A filmben nem szerepel egy statisztikai adat: Wuornos k�tsz�z�tvenezer (250.000.) f�rfival l�tes�tett szexu�lis „kapcsolatot”.  H�sz �ven �t, naponta, harminc�t „kuncsaftja” volt. Nem eml�t�dik, hogy apja, Leo Dale Pittman gyerekmoleszt�l� szociopata volt, aki egy kansasi b�rt�nben k�t�tte f�l mag�t. Wuornost (akit – miut�n anyja elv�lt az ap�t�l – testv�reivel egy�tt a  nagysz�l�k neveltek) nagyapja  szexu�lisan moleszt�lta, majd tizenh�rom �vesen meger�szakolta. A f�rfi k�s�bb �ngyilkos lett. Wuornos tizenn�gy �vesen sz�lte meg fi�t, akit gondoz�sba adott. Egyszer ment f�rjhez. Szexu�lis identit�s�t tekintve: biszexu�lis volt. Hollywoodban a transzplant�ci� �s a transzform�ci� szinonim szavak. A sz�n�szi k�pess�get, a kiugr�si lehet�s�get - meglehet�sen gyakorta – a leadhat�-f�lszedhet� kil�k sz�m�ban, az arcra-testre malterk�nt f�lkent fest�k mennyis�g�ben, a prot�zis(ok)ban m�rik. A sz�rny-alak�t�s�rt Oscar-d�jjal jutalmazott – ig�z� zsiger-N�, hajdani balett-t�ncos - a szerep kedv��rt tizen�t kil�val s�lyosabb Charlize Theron (m�sodik) b�r�t Toni G. sminkmester (Grincs, A majmok bolyg�ja), m�fogsor�t (egy a t�voli, egy a k�zeli felv�telekhez) Art Sakamot� k�sz�tette.  Er�sen hiszem, hogy minden szerep kioszt�s�n�l – elj�tsz�s�n�l - alapvet� az alkati azonoss�g. Ezt nevezhetj�k �gy is, hogy: „�szt�n”.  Leegyszer�s�tve: nem mindegy, hogy Jeremy Irons-t, vagy Horn Gyul�t maszk�rozzuk az Operah�z Fantomj�nak. Charlize Theron fizikai �talakul�sa l�legzetel�ll�t�, �m a sz�n�szn� nem tud meggy�z�en l�tezni az �j testben. Egy id� ut�n zavarba ejt�, hogy nem karaktert form�l, hanem karik�roz. Bizonyos pillanatokban  „�nmaga” karikat�r�ja. Az �ltala „megrajzolt” szerep �ve ritk�n sz�kik magasabbra, mint hogy Wuornos egy lepattant texasi tah�, kez�ben s�r�s dobozzal, aki n�ha-n�ha j�l oldalba v�gja valamelyik f�rfi ismer�s�t, balh�t csin�l nyilv�nos helyeken, sz�les gesztikul�ci�j�val lesodorja a kribliket a kocsmapultr�l, majd h�na al� csapja a „csaj�t” – furcs�lljuk, hogy nem b�f�g f�l. Holott: Theron k�pes megmutatni, hogyan pr�b�lt f�lhagyni ez az egyre kev�sb� „emberi” l�ny a strichel�ssel, hogy minden k�pes�t�s n�lk�l „polg�ri” �ll�st szerezzen mag�nak. Megd�bbent�, hogy’ �ll az orm�tlan testen a „n�i” zak�, a bl�z, a szoknya, a l�bon a borzalmas bakancs, a k�zben a f�rfi b�rt�ska. A szerelmes Wuornos ill�zi�kat kergetett, mik�zben minden egyes nap belevert�k a fej�t a falba. �gy �mokfut� lett, aki egy r�m�lomba fullad� �jjel ut�n v�gezte ki els� �ldozat�t, a k�zvesz�lyes Richard Malloryt, hogy megmentse az �let�t. Wuornos a Daytona meleg b�rban ismerte meg a huszonn�gy �ves Tyria Moore-t (a filmben: Selby Wall), akit a sz�lei a nagyn�nik�j�hez k�ldtek, hogy megszabaduljon leszbikus hajlam�t�l. Meglep�, hogy nem nyomtak a kez�be aszpirint. Patty Jenkins elk�pzel�s�nek – hogy mindenekel�tt szerelmi t�rt�netet k�sz�t - Christina Ricci �llta �tj�t. Noha a huszonn�gy �ves Ricci a forgat�skor majd’ egykor� a „szereppel”, kamaszt j�tszik. Bevisz minket az erd�be: Selby egyfel�l infantilis, identit�s�ban bizonytalan, ide-oda csap�d�, szel�d-b�jos Isten b�r�nya, m�sr�szt g�tl�stalan, erk�lcstelen lejmol�. Ricci az ut�bbit tartja fontosnak. A tal�lkoz�sukkor az �ngyilkoss�g mezsgy�j�n egyens�lyoz� „Lee” kis id� m�lva f�gg�s�gi kapcsolatba keveredik Selbyvel, akit – miut�n az t�vozott a nagyn�ni h�z�b�l – el-, de ink�bb kitart. �rte hagyna f�l a prostit�ci�val, miatta megy vissza az orsz�g�tra. Selbyt cseppet sem izgatja, honnan a p�nz. „Lee” keresm�ny�b�l shoppingol, „k�lcs�n veszi” a kocsij�t, ha impon�lni akar egy meleg b�rban, Wuornos d�vad-t�rt�neteit saj�tjak�nt adja el�. �s hisztizik, ha nem mehet vid�mparkba. „Lee” bevallja Selbynek az els� gyilkoss�got. A t�bbir�l nem besz�l, �m Selby l�tja a kiv�gott �js�gcikkeket. Tudja, hogy �lett�rsa gyilkol, kirabolja �ldozatait, ellopja a kocsijukat. Theron – majd’ kiv�tel n�lk�l - kit�n� a „p�ros” jelenetekben, rendk�v�l �rz�kenyen k�pes megmutatni, hogyan kapaszkodna k�ts�gbeesetten az �t kihaszn�l�, �s a kapcsolatot egyre k�nyelmetlenebbnek �rz� l�nyba, miel�tt v�gk�pp kics�szna l�ba al�l a talaj. Aileen Wuornos maga tette f�l Tyria Moore-t a buszra. Wuornost 1991. janu�r 9-�n kapta el a rend�rs�g a floridai Last Resort kocsm�ban. Tyria Moore egy�ttm�k�d�tt a rend�rs�ggel, �s – egy, a Wuornost leleplez� telefonh�v�s kiv�tel�vel -  t�bb� nem besz�lt hajdani t�rs�val. A siralomh�zban megt�rt Wuornos kifejezetten v�gyta a hal�lt. A r�met megel�zte sz�mos, Wuornos �lett�rt�net�t feldolgoz� film �s k�nyv. Petty Jenkins kor�ntsem „hib�tlan” munk�ja a j� sz�zs�, a remek epiz�dszerepl�k, kiv�lt - a prot�zisek helyett a sz�n�szi form�tumra, az emberi szellemre szavaz� – Ricci miatt lett b�tor, hat�sos, felkavar� produkci�.